| Hírek |
2010. július 5.Januári és áprilisi találkozók a beszámolók alatt!
2010. június 24. Aktualizáltam a tanfolyami időpontokat
2010. január 18.Feltettem az összes tavalyi Alfajárót
2010. január 4.Zsoni feljegyzésai alapján bővítettem a klub beszámolókat
2009. április 21.A márciusi budapesti találkozó ismertetése a beszámolók alatt!
2009. április 7.A márciusi Alfajárók bekerült az archívumba!
2009. március 23.A márciusi budapesti találkozó ismertetése Forgószél tollából beszámolók alatt!
|
 |
|
| Tanfolyamok |
Budapesten
szeptember 4-5., 11-12.
dr. Domján László
október 9-10., 16-17.
Domján Gábor
november 6-7., 13-14.
dr. Domján László
december 1-2., 8-9.
dr. Domján László, Domján Gábor, dr. Kígyós Éva
Az országban
szeptember 4-5., 11-12.
oktató: dr. Kígyós Éva
TATABÁNYA
szeptember 18-19., 25-26.
oktató: dr. Domján László
GYULA
szeptember 25-26., október 2-3.
oktató: dr. Kígyós Éva
KISKUNHALAS
október 16-17, 23-24.
oktató: dr. Kígyós Éva
CEGLÉD
október 16-17, 23-24.
oktató: dr. Domján László
BALASSAGYARMAT
október 23-24., 30-31.
oktató: Domján Gábor
SZOMBATHELY
november 6-7., 13-14.
oktató: dr. Kígyós Éva
JÁSZBERÉNY
november 6-7., 13-14.
oktató: Domján Gábor
MISKOLC
november 20-21., 27-28.
oktató: dr. Kígyós Éva
TISZAÚJVÁROS
november 20-21., 27-28.
oktató: Domján Gábor
SZÉKESFEHÉRVÁR
december 4-5., 11-12.
oktató: Domján Gábor
NYÍREGYHÁZA
további tanfolyami információk
|
 |
|
|
| "MA úgy töltöm az időt, hogy boldog legyek, és otthagyjam a lábnyomaimat és a jelenlétemet mások szívében." |
|
Fórum: Beszélgetés Téma: Tanácsok kérése a többiektól. |
|
|
|
| Bejegyzések |
 |
2010. 09. 09. 09:37 Sziasztok, egy nehéz kérdéssel fordulok hozzátok. Évek óta próbálkozok az agykontrollal, inkább csak egy-két kisebb sikerrel, mélyreható változásokat nem sikerült kialakítanom, hiába csináltam gondolatnagytakarítást stb. Kb. három éve hallgatom a Balogh Béla féle mélytudatfrissítő anyagot, ugyanennyi ideje járok kineziológushoz - történtek kisebb előrelépések, de az igazi áttörés elmaradt. Fogyasztom a Moksa Elixírt, ezzel sincs különösen pozitív tapasztalatom, de kitartok, hátha nekem több idő kell.
Úgy érzem, hogy pozitív változások csak az énem felszínesebb, tudatosabb rétegeiben zajlanak, azonban az igazi lelki mélységekbe nem sikerült lejutni, mintha lenne egy gát, ami megakadályozza, hogy a programozások, kineziológiai oldások oda is eljussanak. Például stresszhelyzetben (nyilvános előadás tartása stb.) régen görcsölt a gyomrom, ideges voltam, mára tudatosan teljesen nyugodt vagyok, nem élem meg stresszhelyzetként, de a testem még mindig reagál, ugyan már nem gyomorgörccsel, hanem izzadással. Olyan mintha a tudatos és a tudattalan részem teljesen elkülönülne egymástól és mintha csak a tudatosra tudnék hatni, a tudattalan makacsul ellenáll mindennek és irányít a háttérből, ezért bármennyire igyekszem, nem tudok igazán egyről a kettőre jutni.
Ha valakinek van ötlete vagy olvasott valaha ilyenről és hogy ilyenkor mit lehet tenni, azt kérem, hogy ossza meg velem. |
 |
 |
2010. 08. 27. 22:46
2010. 08. 27. 19:04 Anetta bejegyzése
Sziasztok! Lenne egy kérdesem a tobbi kozott, miért van az hogy mindenhol azt írják, hogy legyunk pozitívak, gondolkodjunk pozitivan, csak a jóra gondoljunk, hiszen mint mindenhol, ugyanugy vannak ellentetek, ertem ez alatt, hogy van éjszaka-nappal, édes-sós, gyulolet-kedvesség..etc, sorolhatnám még, hát akkor miert kellene eltitkolnunk az erzéseinket, hogyha azok normálisak, ugyertem mint a természeti, emberi...ellentetek, hiszen nem letezhet, sot belebetegedhetunk abba, hogy állandóan kontrolláljuk, ellenorizzuk, felugyeljuk a gondolatainkat. Hiszen a teljes élethez az Univerzumhoz hozzatartozik a pozitiv gondolkodasnak az ellentete is, mint a negativ goldolkodasmód. Mivel hogy az élet ellentétekbol épul fel, szerintem teljesen normális ha néha negatívan gondolkozunk, hiszen hozzatartozik az Elethez, Univerzumhoz.
Ti mit gondoltok errol?
U.i: Milyen érdekes most ezt a igézetet kaptam: "MA elég bator leszek ahhoz, hogy ne halasszak el tobb alkalmat. Csak egyetlen lehetosegem van érvényesulni." 
Szia!
Én most naponta nézem a titok című filmet, mert épp munkát keresek.
Ott azt mondják a gondolataid úgyse tudod kontrollálni, mert nagyon sok van.
Inkább az érzéseket kell.
Vagyis azt kell csinálni ami jó érzést kelt benned.
Szerintem ami nem kelt jó érzést azt vagy abba kell hagyni, vagy ha nem tudod abbahagyni akkor meg kell változtatni a hozzáállásod.
Ezt az AK tanfolyamról vettem ezt a hozzáállás megváltoztatást, és nagyon működik.
Én pl elég rosszul éreztem magam az előző munkahelyemen, és egyszer csak kipróbáltam.
Ok ez a helyzet, elfogadom. +hozzáteszem amit tudok magamból (mindenkivel próbáltam kapcsolatot teremteni, még programoztam is hogy egyre jobb a viszonyom stb..) és egyszer csak átfordult. Egyszer csak a főnököm megjegyezte h milyen jó a kapcsolatom mindenkivel..stb
Sajnos utána történt valami, aztán abbahagytam ezt a fajta hozzáállást (vagy nem sajnos, ezt nem tudom), ezért végül otthagytam őket.
Akkor pont Tollet olvastam, és valami olyasmit találtam, hogy "amit nem tudsz elfogadni, azt abba kell hagyni, mert csak szenvedést okozol"
Persze ez már csak az utolsó kimozdító erő volt.
Én úgy gondolom, hogy tényleg azt kell keresni, ami jó érzést kelt bennem, hogy csinálom.(vagy legalább el tudom fogadni)
Olyan gyorsan telik az élet, és bánom amikor éveket olyan dolognak szenteltem, amiben igazából rosszul éreztem magam.
Ildi
Az idézet fentről:"nincs a világon se jó se rossz, csak a gondolkodás teszi azzá" |
 |
|
|
|
 |
2010. 08. 27. 19:04 Sziasztok! Lenne egy kérdesem a tobbi kozott, miért van az hogy mindenhol azt írják, hogy legyunk pozitívak, gondolkodjunk pozitivan, csak a jóra gondoljunk, hiszen mint mindenhol, ugyanugy vannak ellentetek, ertem ez alatt, hogy van éjszaka-nappal, édes-sós, gyulolet-kedvesség..etc, sorolhatnám még, hát akkor miert kellene eltitkolnunk az erzéseinket, hogyha azok normálisak, ugyertem mint a természeti, emberi...ellentetek, hiszen nem letezhet, sot belebetegedhetunk abba, hogy állandóan kontrolláljuk, ellenorizzuk, felugyeljuk a gondolatainkat. Hiszen a teljes élethez az Univerzumhoz hozzatartozik a pozitiv gondolkodasnak az ellentete is, mint a negativ goldolkodasmód. Mivel hogy az élet ellentétekbol épul fel, szerintem teljesen normális ha néha negatívan gondolkozunk, hiszen hozzatartozik az Elethez, Univerzumhoz.
Ti mit gondoltok errol?
U.i: Milyen érdekes most ezt a igézetet kaptam: "MA elég bator leszek ahhoz, hogy ne halasszak el tobb alkalmat. Csak egyetlen lehetosegem van érvényesulni."  |
 |
 |
2010. 08. 14. 20:52
2010. 08. 14. 14:45 lightology bejegyzése
Sziasztok!
Már 4-5 éve az agykontroll szerint élem az életem, rengeteg mindent rendbe tettem magam körül. A baráti, családi kapcsolataimat, stabil párkapcsolatom van, lelki egyensúlyom meg-vissza-szereztem, boldog vagyok, szinte mindennapos jelenléttel érzetem, hogy bármit megkapok, csak akarnom kell. Egyedül a pénzügyi, munkahelyi gondokat nem sikerült megszüntetnem. Csöbörből vödörbe jutottam, hónapról hónapra élek a fizuból, sokszor váltottam munkahelyet, túl sokszor is, nagy reményekkel, odaadással kezdtem mindenhol. A vége mindig ugyan az lett. Olyan helyeket találtam, ahol akadozott a fizetés, szervezetlenség volt a jellemző. Jó pár munkába bele kóstoltam, amiben a leghosszabb gyakorlatom van, azt időközben sikerült megutáltatni velem, a kialakult helyzeteknek köszönhetően. Most Budapesten keresek, pár hónapja már, eddig nem sok sikerrel. (Nem azért írom le,hogy sulykoljam magamba, csak, hogy a lényegét lássátok.)
Agykontrollozom, hogy olyan munka legyen, amit szívesen végzek, ahol remekül végzem a munkámat, rendezettek a körülmények, biztos fizetés,a miből félre is tudok tenni, hosszútávú munka, ahol fejlődni is tudok. Próbálok pozitívan állni a dologhoz, de 1-2 napra igen le tudok törni, egy egy sikertelen interjú után. Legutóbb leblokkoltam interjú közben, azóta gyomorgörcsöm van, ha csak álláshirdetéseket keresek. Kétségbeesett lettem, és ez tudom, hogy csak távolít a célomtól. Ismerőseimnek én adtam tanácsot régen, hogy mik az önkorlátozó hiedelmeik, amik nem viszik előbbre. Tisztában vagyok a sajátjaimmal és teszek ellenük. Legutóbb 90 pozitív tulajdonságot írtam össze, naponta olvasgatom is.  Leírtam a jövőképem, pozitív gondolatokat hallgatok.
Mi tanácsoltok, hogy tudjam elfogadni a jelenlegi helyzetet, hogy ne görcsösen akarjam a változást? Néha az agykontrollozáshoz se vagyok elég nyugodt. Már megjelentek a problémák más életterületen is, ahol eddig minden szépen rendben volt. Talán elvesztettem a fonalat. Járt már így más is, hogy hosszabb távra kizökkent? Tudat alatt érzem, hiszem, hogy minden rendbe jön, de ezt miért nem tudom azt a nyugodtságot mindennapokra átültetni? Néha úgy érzem a boldogság és a bőség csak egy karnyújtásnyira van, és falba ütközök. A magam állította falba.
Segítő, biztató tanácsaitokat előre is köszönöm!
Minden megoldódik! 
Szia!
Vagy 12 éve elbocsátottak és a sokk feldolgozása után nekiláttam programozni.
Két évembe telett....
Addig voltam vagy 50 interjún, elvállaltam minden munkát ideiglenesen ami adódott és elvégeztem egy iskolát ami segíthetett.
Néha időbe telik, amíg a "helyünkre kerülünk".
Ne keseredj el, hidd el megkapod álmaid munkáját.
Sok sikert! |
 |
 |
2010. 08. 14. 18:39
2010. 08. 14. 14:45 lightology bejegyzése
Sziasztok!
Már 4-5 éve az agykontroll szerint élem az életem, rengeteg mindent rendbe tettem magam körül. A baráti, családi kapcsolataimat, stabil párkapcsolatom van, lelki egyensúlyom meg-vissza-szereztem, boldog vagyok, szinte mindennapos jelenléttel érzetem, hogy bármit megkapok, csak akarnom kell. Egyedül a pénzügyi, munkahelyi gondokat nem sikerült megszüntetnem. Csöbörből vödörbe jutottam, hónapról hónapra élek a fizuból, sokszor váltottam munkahelyet, túl sokszor is, nagy reményekkel, odaadással kezdtem mindenhol. A vége mindig ugyan az lett. Olyan helyeket találtam, ahol akadozott a fizetés, szervezetlenség volt a jellemző. Jó pár munkába bele kóstoltam, amiben a leghosszabb gyakorlatom van, azt időközben sikerült megutáltatni velem, a kialakult helyzeteknek köszönhetően. Most Budapesten keresek, pár hónapja már, eddig nem sok sikerrel. (Nem azért írom le,hogy sulykoljam magamba, csak, hogy a lényegét lássátok.)
Agykontrollozom, hogy olyan munka legyen, amit szívesen végzek, ahol remekül végzem a munkámat, rendezettek a körülmények, biztos fizetés,a miből félre is tudok tenni, hosszútávú munka, ahol fejlődni is tudok. Próbálok pozitívan állni a dologhoz, de 1-2 napra igen le tudok törni, egy egy sikertelen interjú után. Legutóbb leblokkoltam interjú közben, azóta gyomorgörcsöm van, ha csak álláshirdetéseket keresek. Kétségbeesett lettem, és ez tudom, hogy csak távolít a célomtól. Ismerőseimnek én adtam tanácsot régen, hogy mik az önkorlátozó hiedelmeik, amik nem viszik előbbre. Tisztában vagyok a sajátjaimmal és teszek ellenük. Legutóbb 90 pozitív tulajdonságot írtam össze, naponta olvasgatom is.  Leírtam a jövőképem, pozitív gondolatokat hallgatok.
Mi tanácsoltok, hogy tudjam elfogadni a jelenlegi helyzetet, hogy ne görcsösen akarjam a változást? Néha az agykontrollozáshoz se vagyok elég nyugodt. Már megjelentek a problémák más életterületen is, ahol eddig minden szépen rendben volt. Talán elvesztettem a fonalat. Járt már így más is, hogy hosszabb távra kizökkent? Tudat alatt érzem, hiszem, hogy minden rendbe jön, de ezt miért nem tudom azt a nyugodtságot mindennapokra átültetni? Néha úgy érzem a boldogság és a bőség csak egy karnyújtásnyira van, és falba ütközök. A magam állította falba.
Segítő, biztató tanácsaitokat előre is köszönöm!
Minden megoldódik! 
Szia,
Gondoltál már rá, hogy az élet valami jobbat tartogat Neked, vagy többet akar kihozni belőled?
Mi a célod, miért keresel munkát: ha megélhetés, akkor ha így programoznád, a mögöttes célt, amit el akarsz érni a munkával?
Egy biztos: ha ezzel a programozással nem működött, akkor érdemes másképp programozni. Azt is programozhatod, hogy észreveszed a lehetőségeket.
A másik: Teljesen érthető szerintem, hogyha valaki évekig munkát keres, akkor nem ugyanúgy viselkedik a "teste" az állásinterún, mint az elsőn. (Azt én sem tudom, hogy a munkáltatók miért nem így látják.) Szerintem ennek az elfogadása hozza a megoldást. Fogadd el, hogy ez a reakciód volt/vagy ha van, és kész, máris kevésbé görcsölsz, mintha nem fogadnád el. Ne legyen felesleges elvárásod magaddal szemben, emberből vagy, fogadd el.
Javaslom, hogy ezeket ne kapcsold össze:
"Legutóbb leblokkoltam interjú közben, azóta gyomorgörcsöm van, ha csak álláshirdetéseket keresek"- fogadd el, hogy legutóbb ez történt, az nem azt jelenti, hogy most mindig ez fog. Szerintem "nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba", miért történne meg még egyszer? Gondold át az életedben az egyszeri dolgokat, amik 2-szer nem történtek meg, ez mind emellett szól. Másrészt a következő hasonló szituban már tudod ennek a reakciónak a folyamatát, már csak ezért is jobban kezeled, majd még jobban, még jobban...stb. Fel is készülhetsz arra, hogyha leblokkolsz, mivel állsz elő.
"Kétségbeesett lettem, és ez tudom, hogy csak távolít a célomtól."
A kétségbeesés pillanatnyi megtorpanás, és ha attól félsz, hogy eltávolít a célodtól, máris pánikszerű reakció lett, máris kétségbe vagy esve. Tehát fogadd el, hogy akkor azt érezted, és tudd, nem fogod mindig ezt érezni. Az az egy pillanat nem távolít el a célodtól, de egyáltalán ne is kapcsold össze a fejedben a céloddal.
"Néha az agykontrollozáshoz se vagyok elég nyugodt. Már megjelentek a problémák más életterületen is, ahol eddig minden szépen rendben volt. Talán elvesztettem a fonalat." Másokkal is előfordul, hogy nem hangolódik rá az AK-ozásra. Vannak felületes és mély meditációk. (Várandósságom alatt szinte nem is tudtam AK-ozni, amire meg végre sikerült összehozni a körülményeket, ülve belealudtam. Végig kerestem a megoldást, -itt is kérdeztem-, mert nagyon hiányzott és nem így képzeltem, majd a végefelé sikerült elfogadnom, hogy ez van, ez egy ilyen életszakasz.) Az, hogy nem eleget AK-ozunk, nem von maga után más problémákat. Talán csak az történt, hogy ettől függetlenül kaptál más feladatokat az élettől. Azért nem jó összekapcsolni ilyeneket, mert ha megszokásból összekapcsolod, akkor majd összekapcsolod akkor is, ha bárhol hiba üti fel a fejét, és ezzel más területen is ebbe az irányba segíted elő a dolgok alakulását. És a 2-ből milyen következtetést vontál le? Hogy talán elvesztetted a fonalat. Ez egy üres szólás, mert az élet fonalát nem lehet szerintem elveszteni, max. másik útra tértél, de ez a gondolat vajon milyen irányba mozdítja el a dolgokat?
"Járt már így más is, hogy hosszabb távra kizökkent?" Hát persze. Sok évig annyi munkám, munkahelyem volt, hogy..., utána 5 évig semmi a másik lakóhelyen. Még partnerkapcsolatokban is: évekig senki, majd egyidejűleg több lehetőség. Vannak időszakok, amiben energiát gyűjtünk, a holdapály, a töltekezés, felkészülés a télre, stagnálás és van a felemelkedés, amikor a csúcson vagyunk, energiánk teljében, a holddagály, az aratás ideje. Szóval a természet is így működik. Szerintem el kell fogadni a természet rendjét, aminek a részei vagyunk.
"Jó pár munkába belekóstoltál", azaz tapasztalatokat gyűjtöttél, munkában és emberileg is, amiket majd a hasznodra fordíthatsz.
A magad állította fal lehet, hogy a hozzáállásod? Mert Te is tudod, hogy ez nem tart örökké, és minden rendbe jön.
"hogy tudjam elfogadni a jelenlegi helyzetet?" - tudatosan, arra gondolva, hogy most megteszed, ami tőled telhető, és ez életednek csak egy szakasza, a lent után jön a fent. Van az a meditáció, hogy egyenként ellazítod a testrészeidet. Tudatosan nyugalom, lazítás, elfogadás jellegű meditációkkal. Fogadd el az érzéseidet, magadat, és tudd, hogy ez egy szakasz, keresd ami tőled telhető legjobbat tehetsz most.
A Neked legjobbakat Neked!
Andrea |
 |
 |
2010. 08. 14. 14:45 Sziasztok!
Már 4-5 éve az agykontroll szerint élem az életem, rengeteg mindent rendbe tettem magam körül. A baráti, családi kapcsolataimat, stabil párkapcsolatom van, lelki egyensúlyom meg-vissza-szereztem, boldog vagyok, szinte mindennapos jelenléttel érzetem, hogy bármit megkapok, csak akarnom kell. Egyedül a pénzügyi, munkahelyi gondokat nem sikerült megszüntetnem. Csöbörből vödörbe jutottam, hónapról hónapra élek a fizuból, sokszor váltottam munkahelyet, túl sokszor is, nagy reményekkel, odaadással kezdtem mindenhol. A vége mindig ugyan az lett. Olyan helyeket találtam, ahol akadozott a fizetés, szervezetlenség volt a jellemző. Jó pár munkába bele kóstoltam, amiben a leghosszabb gyakorlatom van, azt időközben sikerült megutáltatni velem, a kialakult helyzeteknek köszönhetően. Most Budapesten keresek, pár hónapja már, eddig nem sok sikerrel. (Nem azért írom le,hogy sulykoljam magamba, csak, hogy a lényegét lássátok.)
Agykontrollozom, hogy olyan munka legyen, amit szívesen végzek, ahol remekül végzem a munkámat, rendezettek a körülmények, biztos fizetés,a miből félre is tudok tenni, hosszútávú munka, ahol fejlődni is tudok. Próbálok pozitívan állni a dologhoz, de 1-2 napra igen le tudok törni, egy egy sikertelen interjú után. Legutóbb leblokkoltam interjú közben, azóta gyomorgörcsöm van, ha csak álláshirdetéseket keresek. Kétségbeesett lettem, és ez tudom, hogy csak távolít a célomtól. Ismerőseimnek én adtam tanácsot régen, hogy mik az önkorlátozó hiedelmeik, amik nem viszik előbbre. Tisztában vagyok a sajátjaimmal és teszek ellenük. Legutóbb 90 pozitív tulajdonságot írtam össze, naponta olvasgatom is. Leírtam a jövőképem, pozitív gondolatokat hallgatok.
Mi tanácsoltok, hogy tudjam elfogadni a jelenlegi helyzetet, hogy ne görcsösen akarjam a változást? Néha az agykontrollozáshoz se vagyok elég nyugodt. Már megjelentek a problémák más életterületen is, ahol eddig minden szépen rendben volt. Talán elvesztettem a fonalat. Járt már így más is, hogy hosszabb távra kizökkent? Tudat alatt érzem, hiszem, hogy minden rendbe jön, de ezt miért nem tudom azt a nyugodtságot mindennapokra átültetni? Néha úgy érzem a boldogság és a bőség csak egy karnyújtásnyira van, és falba ütközök. A magam állította falba.
Segítő, biztató tanácsaitokat előre is köszönöm!
Minden megoldódik!  |
 |
 |
2010. 08. 07. 20:15
2010. 08. 05. 09:14 csillagsugar bejegyzése
Hűűűűűűűűűűűűűűű  Ennyi kedves ember es segito tanacs!  Nagyon halas vagyok mindannyiotoknak! Minden uzenetben talaltam valami hasznosat ami alkalmazhato is es kozel is all hozzam. Mar attol is jobban ereztem magam, hogy egyaltalan leirtam.
Anyukamnak nagyon nehez elete volt, es szeretetehsege is van. De tegnap ejjel vegighallgattam a Megbocsatas cdket es mar ma reggel sem hangzott el egy hangos szo sem. Nekunk egymassal megoldando feladatunk van es ez biztosan erosebbe fog tenni. Tanacsaitok nagyon sokat segitettek, halasan koszonom! 
"képzeld magad valami villanykörtének, aki sugározza a szeretetet"
A félreértések elkerülése érdekében, ezt úgy értettem, hogy azért nem jó visszatartani az energiádat, mert a visszatartás is plusz energiát emészt fel, önmagában csak ezáltal már meggyendül a harmónia és sebezhetőbbé válsz, mintha nem tartanád vissza. Nem állítom, hogy így teljes marad az aurád, de szerintem teljesebb, mintha visszatartanád.
(Bocs, remélem, a többi meg amiket írok ált. érthető, mert ált. csak fél figyelemmel jutottam gépközelbe az elmúlt 2 évben.)
 |
 |
 |
2010. 08. 05. 09:14 Hűűűűűűűűűűűűűűű Ennyi kedves ember es segito tanacs! Nagyon halas vagyok mindannyiotoknak! Minden uzenetben talaltam valami hasznosat ami alkalmazhato is es kozel is all hozzam. Mar attol is jobban ereztem magam, hogy egyaltalan leirtam.
Anyukamnak nagyon nehez elete volt, es szeretetehsege is van. De tegnap ejjel vegighallgattam a Megbocsatas cdket es mar ma reggel sem hangzott el egy hangos szo sem. Nekunk egymassal megoldando feladatunk van es ez biztosan erosebbe fog tenni. Tanacsaitok nagyon sokat segitettek, halasan koszonom!  |
 |
 |
2010. 08. 05. 06:49
2010. 08. 04. 17:56 csillagsugar bejegyzése
Sziasztok,
egy kerdesem van a gesztikulalasrol: anyukam ki nem allhatja azokat az embereket, akik erosen gesztikulalnak, szerinte mutogatnak. Azt mondja hogy azok feltunesi viszketegsegben szedvednek es aki mutogat amikor beszel az ’fenyeget’. En ezzel nem ertek egyet, talan azert mert az akademiaban dolgozom es ott szinte mindenki gesztikulal es en pl abbol tudom hogy milyen eloadoval allok szemben. Aki ugy all mint a megfeszitett covek es meg csak meg sem mozdul az pl szamomra nem a legjobb eloado mert nincs benne lelkesedes. Anyukamat a rengeteg energiaval rendelkezo emberek is marhara zavarjak, olyan szinten h azt moindja nem birja elviselni, mert az neki nem eletenergia hanem ’izgagasag’ meg ’mit porog ennyire’. Ti mit gondoltok?
Egyebkent most hazalatogattam egy hosszabb idoszak utan es nem tetszik neki h sokat valtoztam, pl elolvastam a Mergezo Szuloket, asszertiv kommunikaciot tanulok alkalmazni, es felnott-felnott kapcsolatot szeretnek vele. Mikor latja h nem engedem h gyerekkent probaljon kezelni, borzasztoan fel tud haborodni. A vedekezo reakcioi remekul ki vannak fejlesztve, remekul meg tud sertodni es visszavagni. Sokat fejlesztettem magam es a valtozas nagyon nem tetszik neki. Lehetetlen elvarasai vannak, neki senki sem eleg jo, o mindent jobban tud megcsinalni mint barki mas es tokeletessegmanias. En egyszeruen egy viszonylag normalis felnott kapcsolatot akarok.
Probalom magam levedeni, alkalmazni az egyik fulemen be a masikon ki taktikat, igyekszem elfogadni h a valtozast csak igergeti de nem tesz semmit, es elfogadni h o igy erzi jol magat de amikor asszertiv vagyok es nem hagynam h labtorlonek hasznaljon es mondom neki h eszrevette-e h ordibal akkor a valasz rendszeresen az h az o szajat bevertek volna a szulei (az o es apam csaladjaban is egy gyereknek kuss a neve, a szulok az 5ö eves gyerekuket is meg nevelnek) es mivel most boritom a nagy csaladi latszatot, most minden baja van. Egyre nehezebben viselem a nyomaszto legkort, es hiaba reggelüeste tisztitom az auram es a csakraimat, energiam egyre kevesebb. Hiba volt ilyen sok idore hazajonni (5 het es abbol meg hatravan 4!!!!!!!!!!) az elso 4 nap jo volt utana mar egyaltalan nem erzem jol a hazban magam. Nem birom a panaszkodast, masok szapulasat es foleg azt h nekem mondta h engem nem bir elviselni, es tudom h en valasztom meg a reakcioimat de most mar lassan felrobbanok. Nem tudom hogyan tudnam megorizni a nyugalmam es nem engedni hogy ez hasson ram, mert a technikaim amire pedig sok idot szanok es a vedelmem egyre vekonyabb es a gyomrom mar szinte mindennap faj mert en ott erzem a feszultseget. Sok idombe es munkamba telt h az energiam visszallitsam arra a szintre amin most van (ami ot marhara zavarja) es az energiam senkinek nem akarom odaadni, de egyre hatasosabban szivja el, es pedig nem akarom neki odadni. Nem meditalhatok egesz nap es nem tudom mar mit tegyek. Nagyon kerlek benneteket, adjatok tanacsot. :’(
Kedves Csillagsugár!
Mit szólsz ahhoz a javaslathoz, egész egyszerűen csak próbáljuk meg szeretni a másik embert, még akkor is ha ellenséges velünk......!?
Bármennyire is megdöbbensz...... ennyire egyszerű lenne.....IGEN!
Rajtad múlik mennyire bonyolitod az életed. Javasolni azért tudom, mert én kipróbáltam, nálam ….működik.
Nem volt egyszerű….megszenvedtem érte… poklok útját jártam….hogyan szerethetném ?? Hiszen bántott….megalázott….nem tudom szeretni…..Kaptam a kiképzést minden formában…családon belül…munkahelyen különböző időpontokban….mindig egy fokkal előbbre jutottam. Aztán egy napon…mikor tudatosult, hogy mind ez a viszonyítgatás…mind, mind az ego játéka…..akkor egyszer csak valami megváltozott…. Nem tudom mi….mintha több szeretet lett volna bennem, ami elfogadta a másik embert, mikor felismertem, és tudatosan kerestem, ....hiszen benne is ott van a SZERETET......meg kell találnom azt a pici szerethetőt benne.. ott van nála....csak titkolja… amikorr tudatosult bennem, hogy ő vágyik a legjobban a szeretetre..egy kicsit elgondolkodtam....
Megfigyeltem, hogy a csipkelődő…szurkálódó emberek milyen nagyon szeretnék azt a szeretetet amit a másikban látnak. Szeretnék, ha lenne nekik is, de nem tudják, hogyan kell feltölteni magukat az Isteni szeretettel…ezért mástól szerzik meg, mindegy milyen formában….de megszerzi tőled. Te meg önként és dalolva adod oda az energiád. Egy egy vitával, veszekedéssel, mint ahogy írtad is, teljesen leamortizálod magad. A világ csak belülről változhat meg… most én már annyira érzem. Szeretetre vágysz…adj több szeretetet!
Próbáld kívülről szemlélni önmagad…a harcot édesanyáddal…keresd az okát mi lehet az a pont ami miatt ti nem tudjátok szeretni egymást…..(lehet, hogy egy előző életben te tetted ugyan ezt az édesanyáddal…de akkor nem anya lánya kapcsolatban éltetek… ahhoz, hogy ez a kapcsolat megváltozzon közöttetek, mindkettőtöknek változnia kell. Ezt melyikőtök fogja először elindítani a szeretetben való feloldást?.....Javaslom, kezd te, hiszen „jelenleg”te vagy a gyerek…. egy technika, ami számomra nagy katarzis volt, mikor a tanfolyam végén a megbocsátást gyakoroltuk…..mikor pici gyerekként láttuk édesanyánkat, édesapánkat…biztosan emlékszel rá. Én szó szerint éreztem az ő félelmeit…..akkor ott könnyebben megértettem, hogy mi is az az ok amiért olyan, amilyen… lehet hogy nem szerették a szülei elégé…stb.stb?
Hát ez is egy megközelítés…ez az én utam…nekem járható. Te majd eldöntöd, hogy számodra mi lesz a megfelelő.
Szívemből kívánom, hogy a végtelen szeretetben találjátok meg az egymáshoz vezető utat.
 |
 |
 |
2010. 08. 04. 22:49 Kedves Csillagsugár!
Teljesen megértem amiről írsz, azt hiszem valamelyest hasonló cipőben járunk. Nekem is valahogy mindig leszívják a szüleim + nagyanyám az energiámat amíg otthon vagyok. Akármennyire pikk-pakk toppon vagyok is a repülőn, pár nap múlva kezdem észrevenni, hogy szinte szétesem az energia leszívástól. Az ősrégi időktől alkalmazott technikák, nem a "tekintsünk egymásra egyenlő félként" elven alapulnak, és bizony a külföldre költözés karmáját nagy mértékben elősegítették nálam. Sokszor az Ak-t sem tudom bevetni, sajnos.
Legutóbbi otthonlétem alatt épp az Erőszakmentes kommunikációt olvastam, ami nagyon tetszett. Azonban nagyanyám egy minden ok nélküli rendkívül alacsony szintű ( nem is szeretném ide leírni) támadás sorozata után át kellet értékelnem a könyvet. Nem hiszem, hogy az erőszakmentes kommunikáció működik akkor ha valaki szándékosan rosszindulatúan támad.
Amiért ide írok, ami nekem segített legutóbb, és ami segítség lehet neked. Az a "Most hatalma" volt. Abban a könyvben ír le Tolle egy olyan technikát, hogy a háttérből figyeld az egot. Tudd, hogy az egodat épp mi zaklatta fel, min gondolkozik stb. , de érezd a háttérből hogy te sokkal több vagy mint az egod. Az a bizonyos megfigyelő, leginkább csak érezhető. Tele van energiával.
Tedd fel magadnak a kérdést, miután ezt megérezted "vajon lehetséges -e egyáltalán tőled(ettől a belső lényegtől) bármilyen energiát, vagy bármit elvenni, amitől kevesebbé válnál"
Nekem ez sokat segített. Jó lenne ha el tudnád olvasni a könyvet, mert az is nagyon érdekes amit az emberek fájdalomtestéről ír.
Ildi
2010. 08. 04. 17:56 csillagsugar bejegyzése
Sziasztok,
egy kerdesem van a gesztikulalasrol: anyukam ki nem allhatja azokat az embereket, akik erosen gesztikulalnak, szerinte mutogatnak. Azt mondja hogy azok feltunesi viszketegsegben szedvednek es aki mutogat amikor beszel az ’fenyeget’. En ezzel nem ertek egyet, talan azert mert az akademiaban dolgozom es ott szinte mindenki gesztikulal es en pl abbol tudom hogy milyen eloadoval allok szemben. Aki ugy all mint a megfeszitett covek es meg csak meg sem mozdul az pl szamomra nem a legjobb eloado mert nincs benne lelkesedes. Anyukamat a rengeteg energiaval rendelkezo emberek is marhara zavarjak, olyan szinten h azt moindja nem birja elviselni, mert az neki nem eletenergia hanem ’izgagasag’ meg ’mit porog ennyire’. Ti mit gondoltok?
Egyebkent most hazalatogattam egy hosszabb idoszak utan es nem tetszik neki h sokat valtoztam, pl elolvastam a Mergezo Szuloket, asszertiv kommunikaciot tanulok alkalmazni, es felnott-felnott kapcsolatot szeretnek vele. Mikor latja h nem engedem h gyerekkent probaljon kezelni, borzasztoan fel tud haborodni. A vedekezo reakcioi remekul ki vannak fejlesztve, remekul meg tud sertodni es visszavagni. Sokat fejlesztettem magam es a valtozas nagyon nem tetszik neki. Lehetetlen elvarasai vannak, neki senki sem eleg jo, o mindent jobban tud megcsinalni mint barki mas es tokeletessegmanias. En egyszeruen egy viszonylag normalis felnott kapcsolatot akarok.
Probalom magam levedeni, alkalmazni az egyik fulemen be a masikon ki taktikat, igyekszem elfogadni h a valtozast csak igergeti de nem tesz semmit, es elfogadni h o igy erzi jol magat de amikor asszertiv vagyok es nem hagynam h labtorlonek hasznaljon es mondom neki h eszrevette-e h ordibal akkor a valasz rendszeresen az h az o szajat bevertek volna a szulei (az o es apam csaladjaban is egy gyereknek kuss a neve, a szulok az 5ö eves gyerekuket is meg nevelnek) es mivel most boritom a nagy csaladi latszatot, most minden baja van. Egyre nehezebben viselem a nyomaszto legkort, es hiaba reggelüeste tisztitom az auram es a csakraimat, energiam egyre kevesebb. Hiba volt ilyen sok idore hazajonni (5 het es abbol meg hatravan 4!!!!!!!!!!) az elso 4 nap jo volt utana mar egyaltalan nem erzem jol a hazban magam. Nem birom a panaszkodast, masok szapulasat es foleg azt h nekem mondta h engem nem bir elviselni, es tudom h en valasztom meg a reakcioimat de most mar lassan felrobbanok. Nem tudom hogyan tudnam megorizni a nyugalmam es nem engedni hogy ez hasson ram, mert a technikaim amire pedig sok idot szanok es a vedelmem egyre vekonyabb es a gyomrom mar szinte mindennap faj mert en ott erzem a feszultseget. Sok idombe es munkamba telt h az energiam visszallitsam arra a szintre amin most van (ami ot marhara zavarja) es az energiam senkinek nem akarom odaadni, de egyre hatasosabban szivja el, es pedig nem akarom neki odadni. Nem meditalhatok egesz nap es nem tudom mar mit tegyek. Nagyon kerlek benneteket, adjatok tanacsot. :’( |
 |
 |
2010. 08. 04. 22:38
2010. 08. 04. 17:56 csillagsugar bejegyzése
Sziasztok,
egy kerdesem van a gesztikulalasrol: anyukam ki nem allhatja azokat az embereket, akik erosen gesztikulalnak, szerinte mutogatnak. Azt mondja hogy azok feltunesi viszketegsegben szedvednek es aki mutogat amikor beszel az ’fenyeget’. En ezzel nem ertek egyet, talan azert mert az akademiaban dolgozom es ott szinte mindenki gesztikulal es en pl abbol tudom hogy milyen eloadoval allok szemben. Aki ugy all mint a megfeszitett covek es meg csak meg sem mozdul az pl szamomra nem a legjobb eloado mert nincs benne lelkesedes. Anyukamat a rengeteg energiaval rendelkezo emberek is marhara zavarjak, olyan szinten h azt moindja nem birja elviselni, mert az neki nem eletenergia hanem ’izgagasag’ meg ’mit porog ennyire’. Ti mit gondoltok?
Egyebkent most hazalatogattam egy hosszabb idoszak utan es nem tetszik neki h sokat valtoztam, pl elolvastam a Mergezo Szuloket, asszertiv kommunikaciot tanulok alkalmazni, es felnott-felnott kapcsolatot szeretnek vele. Mikor latja h nem engedem h gyerekkent probaljon kezelni, borzasztoan fel tud haborodni. A vedekezo reakcioi remekul ki vannak fejlesztve, remekul meg tud sertodni es visszavagni. Sokat fejlesztettem magam es a valtozas nagyon nem tetszik neki. Lehetetlen elvarasai vannak, neki senki sem eleg jo, o mindent jobban tud megcsinalni mint barki mas es tokeletessegmanias. En egyszeruen egy viszonylag normalis felnott kapcsolatot akarok.
Probalom magam levedeni, alkalmazni az egyik fulemen be a masikon ki taktikat, igyekszem elfogadni h a valtozast csak igergeti de nem tesz semmit, es elfogadni h o igy erzi jol magat de amikor asszertiv vagyok es nem hagynam h labtorlonek hasznaljon es mondom neki h eszrevette-e h ordibal akkor a valasz rendszeresen az h az o szajat bevertek volna a szulei (az o es apam csaladjaban is egy gyereknek kuss a neve, a szulok az 5ö eves gyerekuket is meg nevelnek) es mivel most boritom a nagy csaladi latszatot, most minden baja van. Egyre nehezebben viselem a nyomaszto legkort, es hiaba reggelüeste tisztitom az auram es a csakraimat, energiam egyre kevesebb. Hiba volt ilyen sok idore hazajonni (5 het es abbol meg hatravan 4!!!!!!!!!!) az elso 4 nap jo volt utana mar egyaltalan nem erzem jol a hazban magam. Nem birom a panaszkodast, masok szapulasat es foleg azt h nekem mondta h engem nem bir elviselni, es tudom h en valasztom meg a reakcioimat de most mar lassan felrobbanok. Nem tudom hogyan tudnam megorizni a nyugalmam es nem engedni hogy ez hasson ram, mert a technikaim amire pedig sok idot szanok es a vedelmem egyre vekonyabb es a gyomrom mar szinte mindennap faj mert en ott erzem a feszultseget. Sok idombe es munkamba telt h az energiam visszallitsam arra a szintre amin most van (ami ot marhara zavarja) es az energiam senkinek nem akarom odaadni, de egyre hatasosabban szivja el, es pedig nem akarom neki odadni. Nem meditalhatok egesz nap es nem tudom mar mit tegyek. Nagyon kerlek benneteket, adjatok tanacsot. :’(
Szia Csillagsugár!
Őszintén gratulálok a benned végbement változásokhoz, elért eredményekhez!
"az energiam senkinek nem akarom odaadni, de egyre hatasosabban szivja el, es pedig nem akarom neki odadni"
Ez lenne szerintem a legfontosabb, hogy ne akard visszatartani, nem odaadni!! Az energiából van elég, és visszaáll az eredeti (nagyobb) állapot. Inkább azt javasolnám, hogy képzeld magad valami villanykörtének, aki sugározza a szeretetet, és feltölti a környezetét, és közben a 7. csakrádon neked jön ugyanannyi energia, amennyi kiment.
(Kipróbáltam, működik.) Másrészt az ilyen szitukat meg kell tanulni kezelni, ez lehet egy aktuális feladat. A jógik ebben már profik, nekik ilyen szitu mindegy, eféle szint a cél. Tudod, amikor a gyógyító jelenléte pusztán elég ahhoz, hogy spontán meggyógyuljon a páciens.
A Segítőm azt mondta az aura vonatkozásában hasonlókra, hogy akinek igazából fejlettebb már az aurája, az nem esik vissza ilyenektől, és ha igen, az azt jelenti, hogy még nem volt "tartósan" nagyobb az aurája.
Emellett teljesen megértelek, szerintem többet menj el otthonról, "feltöltődni" a természetben, sétálni, futni...stb, amíg sikerül ez a szint.
Amikor relaxálsz, gyomortájékra lazító mondatok, és akkor, amikor gyomorfájdalmat érzel, javaslom, hogy "elengedő" mondatokat mondj magadba tudatosan. Pl. elengedem ezt a fájdalmat, a bosszúságot...stb. Arra gondolj, hogy a tested felett Neked van döntésed, a tiéd, és a másik miatt nem teszel kárt magadba, megengeded magadnak a lazítást, egészséget. Ez a Te világod, az a másiké, jogod van így dönteni.
"vedekezo reakcioi remekul ki vannak fejlesztve" - Ez természetes, a korábbi jól bejáratott játszmák miatt. Ezek a bejáratott utak majd fokozatosan "befagynak", Te meg majd egyre jobb leszel, hiszen tudatosan foglalkozol vele, hogy fejlődj, így ez egyre jobban eltűnik majd.
"normalis felnott kapcsolatot akarok" - 2 fél kell egy kapcsolathoz, 1 fecske nem csinál nyarat. Azért még ez változhat, ha látja, hogy Te olyan vagy, amilyen, és nem ér el semmit a játszmákkal, türelem! Őt nem tudod megváltoztatni (ő csak a saját döntése szerint változhat!), csak a hozzáállásodat.
"nem erzem jol a hazban magam."
Szerintem akkor csinálja az ember jól, ha jól akarja érezni magát ott, ahol van. A koncentrációs táborban volt a "legvidámabb barakk", akik eltervezték, hogy a hátralévő idejükben csak a jót keresik. A pozitív hozzáállás azt jelenti, hogy mindenben azt keresem, miért jó ez nekem, miért az én javamat szolgálja...stb. Néha napok-hetek múlva kapunk választ, vagy már el is felejtjük, nem tudatosul bennünk... Felfoghatod tanulópályának is ezt az 5 hetet, majd egyre jobban haladsz! Ajándék az élettől, aminek a végén erősebb, több leszel.
"Nem birom a panaszkodast.", "hogyan tudnam megorizni a nyugalmam"
Fogadd el, hogy ő ilyen, ha nem tehetsz mást, akkor ezért. És meg is lehet érteni, hogy ő is úton van, csak éppen itt tart a fejlődése, és feladatot ad neked, ezért találkoztatok. A hozzáállásodon tudsz változtatni. Tegyél fel kérdéseket magadnak, hogyan, mi hoz eredményt? Sok mindent el lehet engedni a fülünk mellett, nem kell úgy felvenni. Pl. szerintem mindegy, ha eltér a véleményetek,ha rád akarja erőltetni az övét (mert nem hagyod, és ezzel kész is van).
Mindkettőtöknek a legjobbakat!
Andrea |
 |
 |
2010. 08. 04. 21:41
2010. 08. 04. 17:56 csillagsugar bejegyzése
Sziasztok,
egy kerdesem van a gesztikulalasrol: anyukam ki nem allhatja azokat az embereket, akik erosen gesztikulalnak, szerinte mutogatnak. Azt mondja hogy azok feltunesi viszketegsegben szedvednek es aki mutogat amikor beszel az ’fenyeget’. En ezzel nem ertek egyet, talan azert mert az akademiaban dolgozom es ott szinte mindenki gesztikulal es en pl abbol tudom hogy milyen eloadoval allok szemben. Aki ugy all mint a megfeszitett covek es meg csak meg sem mozdul az pl szamomra nem a legjobb eloado mert nincs benne lelkesedes. Anyukamat a rengeteg energiaval rendelkezo emberek is marhara zavarjak, olyan szinten h azt moindja nem birja elviselni, mert az neki nem eletenergia hanem ’izgagasag’ meg ’mit porog ennyire’. Ti mit gondoltok?
Egyebkent most hazalatogattam egy hosszabb idoszak utan es nem tetszik neki h sokat valtoztam, pl elolvastam a Mergezo Szuloket, asszertiv kommunikaciot tanulok alkalmazni, es felnott-felnott kapcsolatot szeretnek vele. Mikor latja h nem engedem h gyerekkent probaljon kezelni, borzasztoan fel tud haborodni. A vedekezo reakcioi remekul ki vannak fejlesztve, remekul meg tud sertodni es visszavagni. Sokat fejlesztettem magam es a valtozas nagyon nem tetszik neki. Lehetetlen elvarasai vannak, neki senki sem eleg jo, o mindent jobban tud megcsinalni mint barki mas es tokeletessegmanias. En egyszeruen egy viszonylag normalis felnott kapcsolatot akarok.
Probalom magam levedeni, alkalmazni az egyik fulemen be a masikon ki taktikat, igyekszem elfogadni h a valtozast csak igergeti de nem tesz semmit, es elfogadni h o igy erzi jol magat de amikor asszertiv vagyok es nem hagynam h labtorlonek hasznaljon es mondom neki h eszrevette-e h ordibal akkor a valasz rendszeresen az h az o szajat bevertek volna a szulei (az o es apam csaladjaban is egy gyereknek kuss a neve, a szulok az 5ö eves gyerekuket is meg nevelnek) es mivel most boritom a nagy csaladi latszatot, most minden baja van. Egyre nehezebben viselem a nyomaszto legkort, es hiaba reggelüeste tisztitom az auram es a csakraimat, energiam egyre kevesebb. Hiba volt ilyen sok idore hazajonni (5 het es abbol meg hatravan 4!!!!!!!!!!) az elso 4 nap jo volt utana mar egyaltalan nem erzem jol a hazban magam. Nem birom a panaszkodast, masok szapulasat es foleg azt h nekem mondta h engem nem bir elviselni, es tudom h en valasztom meg a reakcioimat de most mar lassan felrobbanok. Nem tudom hogyan tudnam megorizni a nyugalmam es nem engedni hogy ez hasson ram, mert a technikaim amire pedig sok idot szanok es a vedelmem egyre vekonyabb es a gyomrom mar szinte mindennap faj mert en ott erzem a feszultseget. Sok idombe es munkamba telt h az energiam visszallitsam arra a szintre amin most van (ami ot marhara zavarja) es az energiam senkinek nem akarom odaadni, de egyre hatasosabban szivja el, es pedig nem akarom neki odadni. Nem meditalhatok egesz nap es nem tudom mar mit tegyek. Nagyon kerlek benneteket, adjatok tanacsot. :’(
Szia Csillagsugaram!
Nagyon is megértelek, nagyon is...
Sok hasznosat elmondtak már a többiek, én egy fontos dologra mutatnék rá: ez pedig kizárólag rajtad múlik.
Írod: "es tudom h en valasztom meg a reakcioimat de most mar lassan felrobbanok"
Csillagsugár, nagyon fontos, hogy megbocsáss magadnak.
(Elvégre nem vagy szent - ne várj el magadtól szentekhez méltó érzelmeket!) Ne ess át a ló túlsó oldalára, amikor nem nem engeded meg magadnak, hogy haragudj anyukádra, bűntudatod lesz emiatt mert ilyeneket érzel, és mert nem tökéletes közönnyel viseltetsz a folyamatos érzelmi ostrom iránt - ezért aztán magadra kezdesz el haragudni.
Engedd meg, hogy negatív érzelmeket is érezz, de - és ez a kulcs - ne ragadj beléjük. Vedd tudomásul hogy ilyet érzel, szemléld meg (egy kicsit a fájdalomkontrollhoz hasonlító módon, amikor elképzeled, hogy a fájdalmadnak milyen színe, szaga, anyaga, formája, mérete stb. van) mintegy tanúként, de ne hemperegj benne. Próbáld meg magad kívülről - de ítélkezés nélkül! - szemlélni.
Remélem, érted, amit mondok.
Ez nagyon fontos a lelki békédhez - és akkor nem kell többé két fronton harcolnod: anyukáddal és saját emberi mivoltoddal. Ha belül béke van, kívül erősebb leszel - és a védelmed is újra megvastagszik.
Szeretettel: Aura |
 |
 |
2010. 08. 04. 21:20
2010. 08. 04. 17:56 csillagsugar bejegyzése
Sziasztok,
egy kerdesem van a gesztikulalasrol: anyukam ki nem allhatja azokat az embereket, akik erosen gesztikulalnak, szerinte mutogatnak. Azt mondja hogy azok feltunesi viszketegsegben szedvednek es aki mutogat amikor beszel az ’fenyeget’. En ezzel nem ertek egyet, talan azert mert az akademiaban dolgozom es ott szinte mindenki gesztikulal es en pl abbol tudom hogy milyen eloadoval allok szemben. Aki ugy all mint a megfeszitett covek es meg csak meg sem mozdul az pl szamomra nem a legjobb eloado mert nincs benne lelkesedes. Anyukamat a rengeteg energiaval rendelkezo emberek is marhara zavarjak, olyan szinten h azt moindja nem birja elviselni, mert az neki nem eletenergia hanem ’izgagasag’ meg ’mit porog ennyire’. Ti mit gondoltok?
Egyebkent most hazalatogattam egy hosszabb idoszak utan es nem tetszik neki h sokat valtoztam, pl elolvastam a Mergezo Szuloket, asszertiv kommunikaciot tanulok alkalmazni, es felnott-felnott kapcsolatot szeretnek vele. Mikor latja h nem engedem h gyerekkent probaljon kezelni, borzasztoan fel tud haborodni. A vedekezo reakcioi remekul ki vannak fejlesztve, remekul meg tud sertodni es visszavagni. Sokat fejlesztettem magam es a valtozas nagyon nem tetszik neki. Lehetetlen elvarasai vannak, neki senki sem eleg jo, o mindent jobban tud megcsinalni mint barki mas es tokeletessegmanias. En egyszeruen egy viszonylag normalis felnott kapcsolatot akarok.
Probalom magam levedeni, alkalmazni az egyik fulemen be a masikon ki taktikat, igyekszem elfogadni h a valtozast csak igergeti de nem tesz semmit, es elfogadni h o igy erzi jol magat de amikor asszertiv vagyok es nem hagynam h labtorlonek hasznaljon es mondom neki h eszrevette-e h ordibal akkor a valasz rendszeresen az h az o szajat bevertek volna a szulei (az o es apam csaladjaban is egy gyereknek kuss a neve, a szulok az 5ö eves gyerekuket is meg nevelnek) es mivel most boritom a nagy csaladi latszatot, most minden baja van. Egyre nehezebben viselem a nyomaszto legkort, es hiaba reggelüeste tisztitom az auram es a csakraimat, energiam egyre kevesebb. Hiba volt ilyen sok idore hazajonni (5 het es abbol meg hatravan 4!!!!!!!!!!) az elso 4 nap jo volt utana mar egyaltalan nem erzem jol a hazban magam. Nem birom a panaszkodast, masok szapulasat es foleg azt h nekem mondta h engem nem bir elviselni, es tudom h en valasztom meg a reakcioimat de most mar lassan felrobbanok. Nem tudom hogyan tudnam megorizni a nyugalmam es nem engedni hogy ez hasson ram, mert a technikaim amire pedig sok idot szanok es a vedelmem egyre vekonyabb es a gyomrom mar szinte mindennap faj mert en ott erzem a feszultseget. Sok idombe es munkamba telt h az energiam visszallitsam arra a szintre amin most van (ami ot marhara zavarja) es az energiam senkinek nem akarom odaadni, de egyre hatasosabban szivja el, es pedig nem akarom neki odadni. Nem meditalhatok egesz nap es nem tudom mar mit tegyek. Nagyon kerlek benneteket, adjatok tanacsot. :’(
Cupp Csillagsugar,
tanácsot adni nem tudok, de azt alá tudom támasztani, hogy a régi nagyszülő generáció milyen volt. Apu mesélte, hogy már 30 éves múlt, mikor valami szerintem ’vicceset’ mondott Nagymamámnak és kapott egy pofonofont, mert szerinte szemtelen volt! Amíg Te nem, addig nagy gond nincs. Viccet félre téve ezzel együtt ill minden jó és rossz tulajdonságával együtt imádtuk.
Ha bétában nem megy a kommunikáció, akkor marad az alfában.
Cupp |
 |
 |
2010. 08. 04. 19:20
2010. 08. 04. 17:56 csillagsugar bejegyzése
Sziasztok,
egy kerdesem van a gesztikulalasrol: anyukam ki nem allhatja azokat az embereket, akik erosen gesztikulalnak, szerinte mutogatnak. Azt mondja hogy azok feltunesi viszketegsegben szedvednek es aki mutogat amikor beszel az ’fenyeget’. En ezzel nem ertek egyet, talan azert mert az akademiaban dolgozom es ott szinte mindenki gesztikulal es en pl abbol tudom hogy milyen eloadoval allok szemben. Aki ugy all mint a megfeszitett covek es meg csak meg sem mozdul az pl szamomra nem a legjobb eloado mert nincs benne lelkesedes. Anyukamat a rengeteg energiaval rendelkezo emberek is marhara zavarjak, olyan szinten h azt moindja nem birja elviselni, mert az neki nem eletenergia hanem ’izgagasag’ meg ’mit porog ennyire’. Ti mit gondoltok?
Egyebkent most hazalatogattam egy hosszabb idoszak utan es nem tetszik neki h sokat valtoztam, pl elolvastam a Mergezo Szuloket, asszertiv kommunikaciot tanulok alkalmazni, es felnott-felnott kapcsolatot szeretnek vele. Mikor latja h nem engedem h gyerekkent probaljon kezelni, borzasztoan fel tud haborodni. A vedekezo reakcioi remekul ki vannak fejlesztve, remekul meg tud sertodni es visszavagni. Sokat fejlesztettem magam es a valtozas nagyon nem tetszik neki. Lehetetlen elvarasai vannak, neki senki sem eleg jo, o mindent jobban tud megcsinalni mint barki mas es tokeletessegmanias. En egyszeruen egy viszonylag normalis felnott kapcsolatot akarok.
Probalom magam levedeni, alkalmazni az egyik fulemen be a masikon ki taktikat, igyekszem elfogadni h a valtozast csak igergeti de nem tesz semmit, es elfogadni h o igy erzi jol magat de amikor asszertiv vagyok es nem hagynam h labtorlonek hasznaljon es mondom neki h eszrevette-e h ordibal akkor a valasz rendszeresen az h az o szajat bevertek volna a szulei (az o es apam csaladjaban is egy gyereknek kuss a neve, a szulok az 5ö eves gyerekuket is meg nevelnek) es mivel most boritom a nagy csaladi latszatot, most minden baja van. Egyre nehezebben viselem a nyomaszto legkort, es hiaba reggelüeste tisztitom az auram es a csakraimat, energiam egyre kevesebb. Hiba volt ilyen sok idore hazajonni (5 het es abbol meg hatravan 4!!!!!!!!!!) az elso 4 nap jo volt utana mar egyaltalan nem erzem jol a hazban magam. Nem birom a panaszkodast, masok szapulasat es foleg azt h nekem mondta h engem nem bir elviselni, es tudom h en valasztom meg a reakcioimat de most mar lassan felrobbanok. Nem tudom hogyan tudnam megorizni a nyugalmam es nem engedni hogy ez hasson ram, mert a technikaim amire pedig sok idot szanok es a vedelmem egyre vekonyabb es a gyomrom mar szinte mindennap faj mert en ott erzem a feszultseget. Sok idombe es munkamba telt h az energiam visszallitsam arra a szintre amin most van (ami ot marhara zavarja) es az energiam senkinek nem akarom odaadni, de egyre hatasosabban szivja el, es pedig nem akarom neki odadni. Nem meditalhatok egesz nap es nem tudom mar mit tegyek. Nagyon kerlek benneteket, adjatok tanacsot. :’(
Szerintem feltétlenül próbáld meg levezetni a feszültséget valahogyan, például menj el futni stb.
Egyébként nem biztos, hogy egy erőteljesebb érzelmekkel járó kifakadás árt. Az én anyukám is tipikus mérgező szülő volt, aztán egyszer nálam elszakadt a cérna, és akkor ugyan ingerülten és emelt hangon, de minden személyeskedés nélkül elmondtam hogy én hogy látom a helyzetet, és ez váratlanul egy teljesen nagy változást indított el benne. |
 |
 |
2010. 08. 04. 19:00 Szia!
Keveset írhatok.
A gesztikuláslás egyén függő, szokás és kultúra kérdése is. Ez a belemagyarázás édesanyád részéről egyedi, igazságtalan, tudománytalan (?), ez alapján megítélni embereket? De ezt Te is tudod!
Édeasanyádat ne akard megnevelni, csak a te itt tartózkodásodra alkoss olyan szabályokat, amelyeket megkérsz, hogy kölcsönösen tartsatok be, hogy mindkettőtöknek a lehető legszebb emléke maradjon ezekről a napokról... Sohasem lehet tudni, hogy mit hoz a sors, mikor tudtok, vagy tudtok-e beszélgetni személyesen?!
Csinálj programokat házon kívül is...
Kérd meg, hogy most élvezze ki azt, ami nem adatik meg minden nap - máskor - neki, és egyezzetek meg, h mivel lehet jelezni , h most hagyja abba...vagy ne így folytassa... ha nem akarja, hogy elveszítsen...
Légy rugalmasabb... Végülis a gyermeke vagy, de jelezd, hogy felnőttél, hogy a saját életed éled, hogy minden viselkedésedért, tettedért már te vállalod a felelősséget....
Töltsd fel magad energiával.. Végtelen az Universum energiája.. tanítsd meg édesanyádat, hogyan tudja ő is feltölteni magát! Sok - sok szeretetet tudjatok egymásnak adni versengés, egymás nevelgetése helyett!
Sok sikert! Mindenből eleget!
Zs
2010. 08. 04. 17:56 csillagsugar bejegyzése
Sziasztok,
egy kerdesem van a gesztikulalasrol: anyukam ki nem allhatja azokat az embereket, akik erosen gesztikulalnak, szerinte mutogatnak. Azt mondja hogy azok feltunesi viszketegsegben szedvednek es aki mutogat amikor beszel az ’fenyeget’. En ezzel nem ertek egyet, talan azert mert az akademiaban dolgozom es ott szinte mindenki gesztikulal es en pl abbol tudom hogy milyen eloadoval allok szemben. Aki ugy all mint a megfeszitett covek es meg csak meg sem mozdul az pl szamomra nem a legjobb eloado mert nincs benne lelkesedes. Anyukamat a rengeteg energiaval rendelkezo emberek is marhara zavarjak, olyan szinten h azt moindja nem birja elviselni, mert az neki nem eletenergia hanem ’izgagasag’ meg ’mit porog ennyire’. Ti mit gondoltok?
Egyebkent most hazalatogattam egy hosszabb idoszak utan es nem tetszik neki h sokat valtoztam, pl elolvastam a Mergezo Szuloket, asszertiv kommunikaciot tanulok alkalmazni, es felnott-felnott kapcsolatot szeretnek vele. Mikor latja h nem engedem h gyerekkent probaljon kezelni, borzasztoan fel tud haborodni. A vedekezo reakcioi remekul ki vannak fejlesztve, remekul meg tud sertodni es visszavagni. Sokat fejlesztettem magam es a valtozas nagyon nem tetszik neki. Lehetetlen elvarasai vannak, neki senki sem eleg jo, o mindent jobban tud megcsinalni mint barki mas es tokeletessegmanias. En egyszeruen egy viszonylag normalis felnott kapcsolatot akarok.
Probalom magam levedeni, alkalmazni az egyik fulemen be a masikon ki taktikat, igyekszem elfogadni h a valtozast csak igergeti de nem tesz semmit, es elfogadni h o igy erzi jol magat de amikor asszertiv vagyok es nem hagynam h labtorlonek hasznaljon es mondom neki h eszrevette-e h ordibal akkor a valasz rendszeresen az h az o szajat bevertek volna a szulei (az o es apam csaladjaban is egy gyereknek kuss a neve, a szulok az 5ö eves gyerekuket is meg nevelnek) es mivel most boritom a nagy csaladi latszatot, most minden baja van. Egyre nehezebben viselem a nyomaszto legkort, es hiaba reggelüeste tisztitom az auram es a csakraimat, energiam egyre kevesebb. Hiba volt ilyen sok idore hazajonni (5 het es abbol meg hatravan 4!!!!!!!!!!) az elso 4 nap jo volt utana mar egyaltalan nem erzem jol a hazban magam. Nem birom a panaszkodast, masok szapulasat es foleg azt h nekem mondta h engem nem bir elviselni, es tudom h en valasztom meg a reakcioimat de most mar lassan felrobbanok. Nem tudom hogyan tudnam megorizni a nyugalmam es nem engedni hogy ez hasson ram, mert a technikaim amire pedig sok idot szanok es a vedelmem egyre vekonyabb es a gyomrom mar szinte mindennap faj mert en ott erzem a feszultseget. Sok idombe es munkamba telt h az energiam visszallitsam arra a szintre amin most van (ami ot marhara zavarja) es az energiam senkinek nem akarom odaadni, de egyre hatasosabban szivja el, es pedig nem akarom neki odadni. Nem meditalhatok egesz nap es nem tudom mar mit tegyek. Nagyon kerlek benneteket, adjatok tanacsot. :’( |
 |
|
|
|
|
| Kereső |
 |
|
| Info box |
698 eset van az adatbázisban
Jelenleg veled együtt 4 látogató látogatja az oldalt.
|
|
|
| Chatelnek |
Senki nincs a chaten
belépek
|
|
|
| Utolsó 20 beírás |
|
|
|
| Partnereink |
|
 |
|
|