Agykontroll - esettanulmányok a Silva féle agykontroll gyakorlóinak és az agykontroll iránt érdeklődőknek

2010. 09. 05. 16:37 gandy bejegyzése

Szerintem mindegy, hányan. A sikeres programozáshoz igazából egyetlen ember programozása is elegendő lehet - ezt mindannyian tudjuk, akik az agykontroll tanfolyamon ezt megtapasztaltuk, vagy akár utána egy-egy gyógyítás...stb során.
Sokan még azt is programzzák, hogy kihúzza a kívánságukat a gép, pedig nem feltétlenül kell a sikerhez tömegeknek programozni! Szerintem elég, ha a sikerünket programozzuk, és akkor ami ehhez kell, az úgyis az utunkat támogatja, így ha tömeges programozás kell, akkor a kívánságdobozból is kihúzzák. És akinek a programozása kell hozzá, az ott lesz.
Ha mégsem a programozott szerint alakult, ez szerintem inkább egy olyan dologra enged következtetni, ami az illetőben magában van benne, nem külső ok. Mintha az illetőben, akinek sokan programoznak, lenne egy ellenállás. Ami talán egy őt segítő erő, aki jobban tudja, hogy az adott dolog, amit programozni akar, vagy az odavezető út, mégsem a legjobb út neki.
Nekem meglepő, hogy milyen sokan programoznak pl. új házat, lakást. Mintha mindenki költözni akarna, senkinek sem jó, ahol van. Mivel nekem is van régóta egy ilyen vágyam, amit már sok oldalról körbejártam, többek között az ősi szimbólumok, álmok jelentése témát is, megtudtam, hogy a ház=hazatérés szimbóluma, ami lelki önmagára találást is jelent. Így akinek új ház vágya van, érdemes ezt az oldalát is átgondolni.
Minden kívánság, aminek a megvalósulására várunk, újabb és újabb gondolatokat szül bennünk, amíg megvalósul. "A cél maga az út." Nem biztos, hogy pont úgy valósul meg, ahogy a kis rövid, földi gondolkodásunkkal látjuk, és útközben feladjuk a régi sémákat, újabb és újabb irányokat szabunk, míg eljutunk a vágyunk megvalósulásáig. Ha a megvalósulás után visszagondolunk, igencsak meglepődünk, micsoda utat jártunk be, milyen emberekké váltunk közben, mert először nem így gondoltuk. A vágyunk megvalósulása során olyan tapasztalatokat gyűjtöttünk, olyan dolgokat tanultunk, aminek nem lennénk birtokában, ha csak úgy az első elgondolásunk szerint megkaptuk volna.
Mégis mivel segíthetjük, hogy közelebb kerüljünk a célhoz, és beteljesüljön a vágyunk?
Sokan írták, és szerintem is, érdemes mindig a mögöttes okokat megtalálni, erre vonatkozóan kérdéseket feltenni, amikre majd jönnek a válaszok. Mi a mögöttes célom, milyen ember leszek, ha elérem a célomat? Pl. társnál - mit várok ettől a társtól, miben lesz más az életem, mitől leszek más, ha társam lesz?, ill. a társnélküli állapot is egy időszak, amiben más a fontos (amit társsal nem vihettem volna végbe), valamire taníthat. Egészségnél - mire hívja fel a figyelmemet, mire tanít ez az állapot, mit kell tennem, milyen gondolatokat választani, mitől érzi magát a testem egészségesnek?. A munka talán a célokkal függ össze, mit akarok hosszú távon, milyen leszek 10 év múlva, mihez van kedvem, mivel lehetnék hasznára az emberiségnek? A célokkal és az önkifejezéssel. A ház, lakás - mi van ott belül, ami hiányzik, mi adja meg ezt az otthonos melegséget, (lelki) békét, hogyan juthatok hozzá?
Persze lehetnek más mögöttes dolgok is, a lényeg a kérdezés, ami felmerül bennünk, azt megkérdezni, akár leírni, és figyelni, és hagyni, hogy a válasz megtaláljon, felmerüljön bennünk vagy akár egy idézettel, újságcikkel "szembejöjjön velünk", és észrevenni.
Mindannyian úton vagyunk.
Jó utat mindenkinek!

Andrea