| Hírek |
2011. január 21.Újabb Alfajárókat töltöttem fel az archívumba!
2010. november 1.4 Alfajárót töltöttem ma fel az archívumba!
2010. július 5.Januári és áprilisi találkozók a beszámolók alatt!
2010. június 24.
Aktualizáltam a tanfolyami időpontokat
2010. január 18.Feltettem az összes tavalyi Alfajárót
2010. január 4.Zsoni feljegyzésai alapján bővítettem a klub beszámolókat
2009. április 21.A márciusi budapesti találkozó ismertetése a beszámolók alatt!
2009. április 7.A márciusi Alfajárók bekerült az archívumba!
|
 |
|
| Tanfolyamok |
Budapesten
november 5-6., 12-13.
dr. Domján László
december 1-2., 8-9. (hétköznapi tanfolyam!)
dr. Kígyós Éva, dr. Domján László, Domján Gábor
2012. január 7-8., 14-15.
dr. Domján László
2012. február 4-5., 11-12.
Domján Gábor
2012. március 10-11., 24-25.
dr. Domján László
2012. április 14-15., 21-22.
Domján Gábor
2012. május 12-13., 19-20.
dr. Domján László
2012. június 9-10, 16-17.
dr. Kígyós Éva és Domján Gábor
2012. július 14-15., 21-22.
dr. Domján László
2012. aug. 11-12., 18-19.
dr. Domján László
Az országban
november 5-6., 12-13.
Domján Gábor
NYÍREGYHÁZA
november 12-13., 19-20.
dr. Kígyós Éva
SZARVAS
november 19-20., 26-27.
dr. Domján László
MOSONMAGYARÓVÁR
november 19-20., 26-27.
Domján Gábor
SZÉKESFEHÉRVÁR
2012. január 21-22., 28-29.
dr. Domján László
KECSKEMÉT
2012. február 4-5., 11-12.
dr. Domján László
EGER
2012. február 18-19., 25-26.
Domján Gábor
ZALAEGERSZEG
2012. március 3-4., 17-18.
dr. Domján László
PÉCS
2012. március 3-4., 10-11.
Domján Gábor
SZOLNOK
2012. március 17-18, 24-25.
Domján Gábor
PAKS
2012. április 14-15., 21-22.
dr. Domján László
SZEGED
2012. április 28-29., május 5-6.
Domján Gábor
KAPOSVÁR
2012. május 12-13., 19-20.
Domján Gábor
DEBRECEN
2012. május 26-27., június 2-3.
dr. Domján László
GYŐR
2012. május 26-27., június 2-3.
Domján Gábor
VESZPRÉM
további tanfolyami információk
|
|
|
|
| "Életünk maga is alkotás, csak rajtunk múlik, hogy alkotás legyen." |
| (Yehudi Menuhin) |
| Alfajárók archívuma |
2009. augusztus
Kedves Alfajárók!
Gyönyörű agykontrollsikerről számolhatok be! Megmondom őszintén, orvosként nem nagyon tudtam elhinni, hogy fiatal barátom szűk két hét alatt képes magát meggyógyítani, ezért igyekeztem megbarátkoztatni őt a műtét gondolatával. Ám végül is - szerencsére - én bizonyultam kishitűnek. Hallgassuk meg a tanulságos történetet az érintett lány tálalásában, aki a nevét nem óhajtja közzétenni.
Betegségem azzal kezdődött, hogy enyhe, bal oldali hasi fájdalmat éreztem. Aztán ez a fájdalom kezdett kiterjedni az egész hasamra. Egyre erősödött. Iszonyatosan görcsöltem! Majd ez a pokolian erős fájdalom az alhasam bal oldalában tartóssá vált. A fájdalom folyamatos hányingert okozott, szédültem, a kedvem pocsék volt. Rákényszerültem, hogy állandóan fájdalomcsillapítót szedjek, de az is csupán csökkentette a fájdalmat.
Aztán rájöttem, hogy a fájdalom gyógyszeres csillapításával az ok nem fog megszűnni. Ekkor "kirándulásra" indultam testemben. Laborszintemen lekicsinyítettem magam, majd végigjártam a szerveimet. Amikor a bal petefészekhez értem, egy nagy, golyószerű valamit láttam. Úgy festett, mint egy hatalmas szivacslabda. "Ez ciszta!" Föltettem a kérdést: "mit keres ez bennem?", majd vártam, hátha választ kapok. Nos, jött is a válasz: "ne próbáld megváltoztatni a másik embert, ha ő nem akar változni! ... Fogadd el magadat olyannak, amilyen vagy!" Természetesen tudtam, mit jelent ez. Mivel a szivacs valamennyire formálható, vagyis puha, ezért ha összegyűrjük, simán belefér a tenyerünkbe. Erre a helyzetre lefordítva: ne próbáljuk a másik embert úgy "formálni", ahogy azt mi szeretnénk!
Mentem tovább, s a méhemben egy másik hasonló valamit találtam. "Mi ez?" "Myoma" - jött a válasz. Szintén feltettem a kérdést: "mit keres ez bennem?" Válaszként azt kaptam: "fogadd el magad, és mások létezését. Nem kell sürgetni semmit sem, a természet tudja a dolgát..."
Ekkor még nem kezdtem el gyógyítani magamat, mert éreztem, hogy előbb ezekkel a kérdésekkel, illetve a kapott válaszokkal kell "dolgoznom". Annyit tettem csupán, hogy elfogadtam ezeket a válaszokat, és a hála érzésével jöttem ki szintemről.
Kb. 2 hete (június 17én) jártam orvosnál, aki ultrahangvizsgálattal megállapította, hogy a bal oldali petefészkemen egy 5 cm átmérőjű ciszta van, a méhemben pedig egy 5,2 cm átmérőjű myoma. Megijedtem. Majd az orvos közölte velem, hogy még azon a héten műteni akar, méghozzá el akarja távolítani a bal petefészkemet, és a méhemet is ki akarja venni. Ettől aztán még jobban megijedtem. Fiatal vagyok még ahhoz, hogy eltávolítsák a méhemet. Még nincs gyerekem, de később nagyon szeretnék (legalább kettőt). Nem mentem bele a műtétbe, haladékot kértem. Néhány szájhúzogatással rábólintott az orvos, de csak egy hetet adott. Én meg mondtam neki, hogy az sem megoldható, mert a következő héten elutazom. Vakargatta a fejét, majd nagyon nehezen rábólintott arra is, így lett két hét.
Tehát két hetem állt rendelkezésre ahhoz, hogy teljesen vagy legalábbis nagy részben rendbe hozzam magam, mivel a tét hatalmas volt. Ha valakinek huszonévesen kiveszik a méhét, az elég nagy trauma. Először eléggé elkeseredtem, de aztán összeszedtem magam, és teljes gőzzel nekifogtam a gyógyításomnak.
Néhányan még segítettek a programozásban, amit nagyon szépen köszönök!
Programoztam magamnak vizet (ez Ultratanfolyamon tanított technika), és attól a perctől kezdve csak azt ittam. Elképzeltem, ahogy a "kis, mérges sejtek" a víz hatására pusztulnak, szinte belefulladnak, és így élettelen lesz a ciszta, illetve a myoma, mindkettő összerogyik, egyre kisebbé válik, és egy idő után eltűnik.
Sokszor mondogattam, hogy minden lélegzetvétellel egyre jobban vagyok, gyógyulok. Ezt kiterjesztettem az aurámra is, képzeletben gyógyulással teli programmal itattam át az aurámat. Naponta legalább kétszerháromszor programoztam. Ha tudtam, akkor ötször is gyógyítottam magam. Laborszintemen lekicsinyítettem magam, és belementem a bal oldali petefészkembe. Láttam azt a hatalmas cisztát. Abba is belementem, és elképzeltem a sejteket. Szeretettel közeledtem feléjük, hisz ők voltaképpen nem tehetnek semmiről, én vonzottam be ezt a betegséget, magamnak. Tehát szeretettel közeledtem feléjük, majd minden egyes sejtet megöleltem, megköszöntem, hogy itt voltak, s elmondtam, hogy már nincs rájuk szükségem. Minden egyes sejttel ezt megtettem, a cisztánál és a myománál is. Nem haraggal gondoltam a két elváltozásra, hanem olyan információként, ami felnyitotta a szememet, hogy mi is zajlik körülöttem, amit esetleg nem vettem észre. Már attól jobban éreztem magamat, hogy nem düh, harag és sértődöttség volt bennem, hanem szeretet, hála és elfogadás.
Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gyógyulásom gyors legyen. Nincs bennem ellenállás, csak elfogadása annak, hogy a gyógyuláshoz idő kell. Nem sürgettem a dolgot.
Szórakozásképpen még képzeletben kivettem a cisztát, majd a myomát, és hógolyókként képzeltem el őket. A kezemben olvadoztak, és jókat hógolyóztunk vele a tanácsadóimmal. Amikor nagyon kicsik lettek, visszatettem őket. Azt ugyanis nem tudtam elhinni, hogy hirtelen teljesen eltűnnek. Ez a jelenet még szórakoztatott is.
Írtam egy versikét is, ami igen idétlenül hangzik, de nekem bevált :
Cisztasejtek, tiszta sejtek,
Myomába beleleltek,
Így okoz nekem örömet,
Ami elmúlt, csak történet.
Egyre jobban érzem magam,
A sors kegyes, hogy gyermekem lehet.
Myoma, ciszta csak a múlté,
Remekül vagyok
Hisz ez érték!
Minden egyes nap ezzel a versikével keltem, és ezzel aludtam el. Programoztam, programoztam, voltak jobb, illetve rosszabb napjaim. Akadt olyan éjszakám, amikor a fájdalomtól nem tudtam aludni. Azt hittem, belehalok, olyan erősen görcsöltem. De nem adtam fel. Jelnek tekintettem, hogy a negatív sejtek harcolnak a vízzel, a programozással, de éreztem, hogy ez a gyógyulás útja lesz.
Kitartóan, kicsit fáradtan, olykor a kétségbeesés küszöbéről... sikerült, a célomat elértem! Két hét elmúltával - sőt, pontosabban 12 nap után - visszamentem az orvoshoz, aki nem hitt a szemének. Nem találta sem a cisztát, sem a myomát! Tátott szájjal nézett rám és az ultrahangkészülék képernyőjére, majd kibökte, hogy minden rendben van, nem lesz semmilyen műtét! Mélyen meghatódva elsírtam magam...
Kiegészítésként még hozzátenném, hogy a menstruációm korábban rendben volt, 2728 napra jött meg, és kb. 5 napig tartott. Aztán a hasi fájdalom jelentkezésével 2728 napból 23 lett. Itt már valami gyanús volt, és nagyon görcsöltem. Nem nagyon mertem elmenni otthonról, mert olyan görcsölés jött rám, hogy csak feküdni tudtam, és nagyon erős hányingert és fejfájást éreztem. Aztán ebből a 23 napból lett
16. Tizenhat napra jött meg a havi vérzés, de úgy, hogy a két menstruáció közti napokban szinte folyamatosan véreztem. A görcs egyre erősödött. Strandra például nem is tudtam menni, mert nagy bajok voltak. Mára már a menstruációm is rendeződött!
Nekem ez a történet hatalmas siker, hisz egy olyan műtétet úsztam meg, ami egy életre megpecsételte volna a sorsomat.
Sok sikert!
Domján László
SIKEREK
Kislányom a 24. héten született, 590 grammal és 31 cmrel. Az orvosok 2%ot adtak neki az életben maradásra. Az első hónap végén több helyen kilyukadtak a belei, 470 gra fogyott. Nem tudták megműteni, így egy csövet szúrtak az oldalába, azon keresztül jött ki a trutyi. Rengeteg egyéb problémánk is adódott.
Három óránként 30 percet lehettem az inkubátor mellett, reggel 6tól 21 óráig. Az inkubátor mellett állva szintemre mentem, sőt a laboromba is, és az ott kreált csodaszerekkel gyógyítottam őt. Csodával határos módon a tejtermelés is beindult (ő 5 hónaposan kezdett csak szopizni), fejéssel és programozással fent tudtam tartani a tejtermelést.
A kislányom most lesz 3 éves, és bár korai fejlesztésre járunk, nem látszik már rajta a kezdeti megpróbáltatás. Vidám, kedves, mozgékony kislány. Szeptembertől mehet oviba.
Judit
Külföldön elromlott az autóm. A szerelők már mindent cserélni akartak rajta. Lementem a képzeletbeli laboromba, végigvizsgáltam a kocsit, és azt találtam, hogy adagoló(vezérlés) és üzemanyagprobléma van. Elmondtam a szerelőnek, ő megnézte, és kiderült, hogy valóban az a gond!
Zsolt
Alig több, mint egy éve még mély depreszszióban, pánikbetegségben és kényszeres evésben szenvedtem. Ezeket gyógyítottam meg agykontrollal, és teljesen. Először a depressziót és a pánikbetegséget sikerült fokozatosan eltüntetni. Utána elkezdtem felderíteni a 38 évvel ezelőtt, kisgyerekkoromban kezdődött kényszeres evésem okait. Heteken keresztül csak ezzel foglalkoztam, és ennek eredményeként tavaly augusztus vége óta - diéta és minden egyéb erőfeszítés nélkül - 40 kgot fogytam!
Ildikó
(Megjegyzés: fogyni akaróknak a Testkontroll és a Fogyás mobillal és CDvel című kiadványainkat is ajánljuk.)
Három éve, hirtelen rosszullét után, autoimmun betegséget, sclerosis multiplexet diagnosztizáltak nálam. Kezelőorvosom, dr. Guseo András javaslatára elvégeztem 2 éve az agykontrolltanfolyamot.
Tavaly tavasszal kezdtünk építkezni, és ezzel azonos időben a házunkat árulni, amelyben laktunk. Az építkezéshez kellett az eladandó ingatlan ára is. Mindennap programoztam, hogy jön egy vevő, aki azonnal beleszeret a házba, nem alkudozik, és azonnal kifizeti a kívánt összeget. Úgy viselkedtem, hogy mintha azonnal költöznünk kellene, mintha az elképzelt helyzet már a jelen valóság lenne.
A 10 hónap kitartó programozással elértem, hogy 2009. március 26án eladtam a házat; itt, a válság idején aznap fizettek és nem alkudtak a vevők.
Elmetükretechnikával autoimmunbetegségem is az évi 45 rosszullét és folyamatos szteroidkezelés után másfél éve tünetmentes!
Mónika
13éves fiam nem akarta elvégezni a tanfolyamot, én azonban megvettem neki A hatékony tanulás mesterfogásai című DVDt. Egy ideig jól elvolt a polcon. Egy betegség (influenza)alkalmával javasoltam: "Ha úgy is fekszel, nézd már meg!" "Na jó" - felelte.
A történelemleckét már ez alapján tanulta. A vázlatát az iskolában kitette a padra. A tanár meglátta, elolvasta, és kérte adja neki, mert ilyen jó vázlatot nem látott még a pályafutása során.
Másik sikeremet is leírom. A fizika nem a fiam erőssége. Egy dolgozat előtt éjszaka - alfában - kértem a tanárt, hogy olyan kérdést tegyen fel, amire a fiam tudja a választ. Másnap úgy jött haza: "Anyu, tök könnyű volt, csupa olyan kérdést kaptam, amit tudtam."
X. Y.
Háromujjtechnikával és programozással elértem, hogy fogorvosi kezeléskor nincs szükségem érzéstelenítésre. Legutóbb koronát tett fel a fogorvos, természetesen érzéstelenítés nélkül, élő fogra.
Lebanov József
1996ban végeztem a tanfolyamot, és azóta átkerültem az élet napos oldalára. Nehéz gyerekkorom volt. Szegénységben éltünk, egy durva apa nehezítette az életünket. Szeretet nélkül éltem, rosszul tanultam, és mindenben bizonytalan voltam. Nem szerettem az életet, és még magamat sem. 1996 óta leérettségiztem, sok egyéb tanfolyamot elvégeztem. Új férjet és jó munkát találtam, házat építettünk, autóm lett. Unokáim születtek. Szeretetben élünk és boldogan.
A legutóbbi sikerem néhány hete történt. APEHvizsgálat volt a cégünknél. Azalatt a néhány hét alatt naponta kétszer programoztam (elképzelve alfában a szituációt, hogy a vizsgálatot végző hölgy gratulál a főnökömnek a munkatársaihoz). Valóban ez történt! Amikor ahhoz az anyaghoz értek, amit én végzek, ami az én munkám, azt egy nap alatt átnézték, és utána gratuláltak, hogy az anyagoknak ez a része nagyon szépen rendben van.
A negatív programozás is "bejött" egyszer. Szerettem volna lefogyni. Azt programoztam, hogy egyre kevesebbet eszem, nem kívánom az ételt. Így lett. Végül naponta csak egy szem krumplit tudtam megenni. A negatív gondolatokkal is nagyon kell vigyázni!
Erzsike, Dunkaesziről
a következő oldal
az előző oldal |
|
| Info box |
512 eset van az adatbázisban
Jelenleg veled együtt
4 látogató látogatja az oldalt.
|
|
|
|
| Kereső |
|
|
| Chatelnek |
Senki nincs a chaten
belépek
|
|
|
|
| Utolsó 20 beírás |
|
|
|
|
| Partnereink |
|
|
|
|
