Agykontroll - esettanulmányok a Silva féle agykontroll gyakorlóinak és az agykontroll iránt érdeklődőknek

Hírek

2011. január 21.
Újabb Alfajárókat töltöttem fel az archívumba!

2010. november 1.
4 Alfajárót töltöttem ma fel az archívumba!

2010. július 5.
Januári és áprilisi találkozók a beszámolók alatt!

2010. június 24.
Aktualizáltam a tanfolyami időpontokat

2010. június 24.
Sok-sok Alfajáró az archívumban!

2010. január 18.
Feltettem az összes tavalyi Alfajárót

2010. január 4.
Zsoni feljegyzésai alapján bővítettem a klub beszámolókat

2010. január 4.
Bővítettem az Alfajárók archívumot!

2009. junius 16.
Új kis funkció a belépésnél

2009. április 21.
A márciusi budapesti találkozó ismertetése a beszámolók alatt!

2009. április 21.
A debreceni AK klub

2009. április 14.
Új AK klub Szegeden

2009. április 7.
A márciusi Alfajárók bekerült az archívumba!

Tanfolyamok

Budapesten

november 5-6., 12-13.
dr. Domján László

december 1-2., 8-9. (hétköznapi tanfolyam!)
dr. Kígyós Éva, dr. Domján László, Domján Gábor

2012. január 7-8., 14-15.
dr. Domján László

2012. február 4-5., 11-12.
Domján Gábor

2012. március 10-11., 24-25.
dr. Domján László

2012. április 14-15., 21-22.
Domján Gábor

2012. május 12-13., 19-20.
dr. Domján László

2012. június 9-10, 16-17.
dr. Kígyós Éva és Domján Gábor

2012. július 14-15., 21-22.
dr. Domján László

2012. aug. 11-12., 18-19.
dr. Domján László

Az országban

november 5-6., 12-13.
Domján Gábor
NYÍREGYHÁZA

november 12-13., 19-20.
dr. Kígyós Éva
SZARVAS

november 19-20., 26-27.
dr. Domján László
MOSONMAGYARÓVÁR

november 19-20., 26-27.
Domján Gábor
SZÉKESFEHÉRVÁR

2012. január 21-22., 28-29.
dr. Domján László
KECSKEMÉT

2012. február 4-5., 11-12.
dr. Domján László
EGER

2012. február 18-19., 25-26.
Domján Gábor
ZALAEGERSZEG

2012. március 3-4., 17-18.
dr. Domján László
PÉCS

2012. március 3-4., 10-11.
Domján Gábor
SZOLNOK

2012. március 17-18, 24-25.
Domján Gábor
PAKS

2012. április 14-15., 21-22.
dr. Domján László
SZEGED

2012. április 28-29., május 5-6.
Domján Gábor
KAPOSVÁR

2012. május 12-13., 19-20.
Domján Gábor
DEBRECEN

2012. május 26-27., június 2-3.
dr. Domján László
GYŐR

2012. május 26-27., június 2-3.
Domján Gábor
VESZPRÉM

további tanfolyami információk

""Ha az életet egy hullámvasútnak képzeljük el, könnyen érthetővé válik, hogy minden hullámvölgyet egy emelkedés követ, ezért, ha éppen nem mennek jól a dolgaink, ne keseredjünk el, hiszen ahogyan a hullámvasúton, az életben is, minden mélypont után csak felemelkedés jöhet!""

Alfajárók archívuma

2005. március.

Kedves Alfajárók!

Tegnap este felhívott egy pszichológus barátom, és elmesélte, hogy a leukémia egy kivételesen súlyos formájában szenvedő kislány véletlenül meghallotta, amikor az orvosok a budapesti klinikán közölték a szüleivel, hogy maximum két hete van hátra. Erre a gyerek azt találta ki, hogy minden fürdéskor elképzeli, hogy a kádban lévő víz az élet vize, ami a bőre apró lyukacskáin keresztül beáramlik a testébe, s ő meggyógyul, életre kel. Az orvosok értetlenül állnak a tény előtt, hogy a kislány leletei hónapok óta egyre jobbak és jobbak.

Igen, képzeletünkkel valóban hatni tudunk testünk működésére, ha forrón vágyunk a gyógyulásra és el tudjuk hinni, hogy képzelődésünknek hatása lesz. Sokan azonban arról panaszkodnak, hogy nem tudnak eléggé elképzelni képeket. Szeretnék ezért most egy játékos módszert javasolni április amúgy is a bolondozás hónapja a vizualizálás fejlesztésére. A középkorúak és idősebben talán még emlékeznek arra, hogy a ´ 64-es Ki mit tud?-on szerepelt egy kedves testvérpár, akik minden magyar szót visszafelé mondtak, és így énekeltek el egy-két népdalt, pl. "Sik icsirip ulaf négév kilyof le a silának"... Ennek hatására Gábor bátyámmal annak idején fél nyáron át "luragyam" beszéltünk egymással (Akik hallottak minket, ugyancsak furcsán néztek ránk...) Mostanában jöttem rá, hogy ez a játék kitánő és játékos módja a vizualizálás fejlesztésének, ugyanis kizárólag úgy tudunk szavakat visszafelé mondani, ha gondolatban magunk elé vetítjük őket. Ajánlom hát unaloműző, vizualizálásfejlesztő és az agyat hasznosan megtornáztató lehetőségként, hogy gondolatban időnként fordítsunk meg egy-egy szót!

KOS TREKIS!
Domján László

SIKEREK

"Kedves Maxim! Tudom, hogy már legalább 10 éve megígértem, írok sikersztroit. Talán most jött el az ideje De a történet végére még mindig nem kerül pont. Amikor az általad vezetett gyermek-agykontroll-tanfolyamra édesanyám beiratott (nagyon rég, talán te tögzítetted valahol), ahhoz sem volt elég önbizalmam, hogy a helyi boltba be merjek menni. Állandóan szorongtam.

Aztán egy május elsején elkezdtük a tanfolyamot. Soha nem felejtem el, ahogy ott álltál papírcsákóval a fejeden, és arról beszéltél, hogy az agyunk egyik fele a képzelődő, ábrándos, a másik pedig a logikus. Szerintem én akkor megfogadtam, hogy legyenek csak egyensúlyban, de a döntési jog az legyen az "ábrándozóé". Mert azóta ábrándozom, és valahogy a dolgok megvalósulnak

A gimnáziumban az angoltanárom azt mondta, sohasem leszek képes ezt a nyelvet megtanulni. Megbuktam elég sok tantárgyból, és én voltam a fekete bárány. (Nyilván nem ok nélkül.) 16 évesen elkezdtem dolgozni, és a dolgozók gimnáziumába járni, és persze álmodoztam tovább Színésznőségről. Bekerültem a Csörgősipka Színházhoz. Gyerekeknek játszottunk. Mit jondjak, a leghálásabb és legőszintébb közönség. Addig-addig kajtattam, míg aláírtam egy szerződést mint súgó a Győri Nemzeti Színháznál. Ez nekem akkor hatalmas sikernek számított.

Két év után érezni kezdtem, hogy szorít a cipő, és tovább kell lépnem, mert ez nem elég, bennem több van. Kisebbségi érzések még voltak, de keményen álltam a sarat, és mozgósítottam sok relaxációs technikát Persze vizsgázni sem volt olyan könnyű munka mellett, nem beszélve az érettségiről és a felvételiről, de az elmetérképnek köszönhetően felépítettem saját logikai rendszeremet, és rendkívül nagy mértékben tudtam növelni koncentráló és rendszerező képességemet. Minden sikerült. Persze, nem varázsütésre. A győri tanítóképzőn kötöttem ki, nappali tagozaton, művelődésszervező- tanító szakon, és egy év után megszerveztünk egy egész kulturális fesztivált (koncertek, versmondó verseny, író-olvasó találkozó stb.), és remek közreműködő szervezeteket nyertünk meg az ügynek. Miután láttam, hogy ez a dolog sem lehetetlen, valami másra vágytam. Talán a felfedezők éreznek így, amikor tudják, rejlik még valami ismeretlen odaát. Hát én biztosan tudtam, rejlik még bennem valami felkutatásra való.

Emlékszem, valamikor megjelent egy könyv, Zseninek születtünk címmel. 17évesen tiszta szívvel hittem benne, hogy különleges vagyok, mi több, zseni, és vadul faltam a sorokat. Mire édesanyám benyitott, és azt mondta, igen értékes emberke vagyok, de hagyjam már ezt az őrültséget, mert zseni azért nem vagyok. Hát én erre megsértődtem Szerintem már ő is belátja, mindannyiunkban ott rejtőzik egy zseni, csak meg kell találni a hívószavakat.

Angila mindig is az álmaim között szerepelt, de valahogy soha nem hittem, hogy eljutok oda, től kemény falatnak tűnt. De néha ugrani kell, ugyanis "két kis lépéssel nem jutsz át a szakadékon". Annak ellenére, amit egykori angoltanárom jósolt nyelvi lehetetlenségemről, már két és fél éve élek Londonban. Nem mondom, hogy habostorta, mert két évig au-pair voltam, és aki tudja, ez mit jelent, tisztában van vele, hogy nem leányálom (Erről kezdek könyvet írni a közeljövőben). Kihasználtam az időt és lehetőséget és tanultam. Először a nyelvet, aztán elvégeztem egy kollégiumi tanfolyamot marketing-reklám- és PR- területen, és le is diplomáztam, sikerrel. (Mondanom sem kell, hogy elmetérkép volt még a WC-n is!!!)

Már egy éve, hogy elterveztem, én a londoni Magyar Kulturális Központnak szeretnék dolgozni, mert szellemileg ez volna számomra a legjobb műhely. És kérem, már egy hónapja ott dolgozom. Mondhatom, hihetetlen élmény! Mindenki keményen dolgozik és nagyon kedves. Persze rengetegen jelentkeznek ide munkára, nap mint nap. Hogy miért épp engem választottak? Talán mert én voltam az egyetlen, aki leliftezett kedvenc pihenőhelyére, és megbeszélte a főnökkel, hogy miért én vagyok a legalkalmasabb, és ő milyen jól jár velem Így történt, hogy nem is oly rég a kenti herceggel réztam kezet egy fogadáson.

A jövő még nagy homály, de addig, amíg álmodozni tudok, nagy baj nem lehet. Maxim, tudom, nem jelentkezek olyan gyakran, de gondolok rád. Mert talán örökre kemény burokban marad az a tehetség, amivel az életet élem most, ha akkor, azon a május elsején, nem látlak ott állni a papírcsákóban.

Köszönettel:
Varga Cili

vissza a főoldalra

a következő oldal
az előző oldal